Így rendezkedik be az új hatalom Szíriában

Írta: Bauer Anna

2024. december 8-án véget ért az Aszad-dinasztia csaknem félévszázados uralma. A gyors, szinte két hét alatt bekövetkezett összeomlás az Ahmed Al-Sharaa vezette Hayat Tahrir al-Sham szunnita iszlamista csoport meglepetésszerű offenzívájának és a kormányzat oldaláról érkezett igen csekély ellenállásnak volt köszönhető. Ezzel megszűnt a 2010-es évek eleje óta tartó, öt éve viszont már befagyott polgárháborús állapot és az állandó rettegés a hatalomtól, valamint a napi rendszerességgel elkövetett kínzások és kivégzések a hírhedt börtönök falai között. Az új hatalom felállásával és a kezdeti újjáépítési törekvésekkel felcsillant a remény egy stabil, biztonságos Szíria kialakulására, ahol minden vallási felekezetet tiszteletben tartanak és egységesen lépnek fel az Iszlám Állam fenyegetéseivel szemben. 

Az új elnök berendezkedése

A Hayat Tahrir al-Sham (HTS) a korábbi Dzsabhat al-Nuszrából alakult ki Ahmed Al-Sharaa (korábbi dzsihadista nevén: Abu Muhammad Al-Dzsulani) vezetésével. A szervezet 2016. július 28-án jelentette be kiválását az Al-Kaidából, hogy konszolidálja belpolitikai helyzetét és nemzetközileg is szövetségeseket szerezzen. 

Al-Sharaa éveken át a hatalom megszilárdításán dolgozott a Szíria északnyugati részén fekvő Idlíb tartományban. Ez volt az a része az országnak, ahová Aszad oroszok által támogatott uralma nem ért el. Az évek során folyamatosan arra törekedett, hogy fényesítse a „megváltó kormánya” imázsát és megnyerje a nemzetközi környezet támogatását. „Szíria megérdemel egy intézményes kormányzási rendszert, ahol nem egyetlen uralkodó hoz önkényes döntéseket” – nyilatkozta még december elején a CNN-nek Al-Sharaa.

Január 29-én Al-Sharaa és más katonai vezetők győzelmi beszédeket tartottak Szíria jövőjéről. A legfontosabb beszédet Hassan Abdul Ghani ezredes, a HTS Katonai Műveleti Osztályának szóvivője tartotta, aki bejelentette, hogy a régi rezsimmel kapcsolatos összes intézményt – beleértve a 2012-es alkotmányt, a Népgyűlést, a Baath Pártot és az összes forradalmi (katonai, politikai és civil) frakciót feloszlatják.

Január 30-án az elnök saját beszédében kijelentette: „Olyan átfogó átmeneti kormány létrehozásán fogunk dolgozni, amely kifejezi Szíria, a férfiak, a nők és a fiatalok sokszínűségét, és amely az új Szíria intézményeinek felépítését végzi, amíg el nem érjük a szabad és tisztességes választások szakaszát”.

Az első komolyabb törekvés a fent említett célok iránt a minap Damaszkuszban, a Nép Palotájában megrendezett egész napos konferencia volt, „Nemzeti Párbeszéd” elnevezéssel. Erre a találkozóra a társadalom szinte minden vallási és kisebbségi csoportját meghívták, hogy mondják el véleményüket az ország jövőjével kapcsolatban. A résztvevők hat zárt csoportra oszlottak, ahol megvitatták a legfontosabb témákat, és a végén minden munkacsoport zárónyilatkozatot adott ki. 

Az egyik kulcskérdés az alkotmány tervezete volt, amihez megfogalmazták, hogy annak egyensúlyt kell biztosítania a hatóságok között, igazságot, szabadságot és egyenlőséget megteremtve. A záródokumentum kitért a szabadságjogok védelmére is, amelybe beletartozik a véleménynyilvánítás szabadsága is. Ha ez tényleg megvalósul, az gyökeres változást hoz az országnak az előző rezsim kegyetlen fellépéseihez képest. Az igazságszolgáltatás kapcsán megjegyezték, hogy aki a múltban bűnöket követett el, felelnie kell, de elutasítottak minden megtorlására és gyűlöletre épül intézkedést. A nők jogairól külön női szekció ülésezett, az új kormány felállított egy kormányhivatalt, amely nők helyzetével foglakozik és ennek élén is egy női vezető áll

A jelenlegi közbiztonsági helyzetről Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük. Mint elmondta: a HTS-nek 30 ezer fegyverese van, ami igencsak kevés a rend fenntartásához, különösen azért, mert az Aszad-rezsim bukása után a nemcsak a politikai foglyokat, hanem a köztörvényes bűnözőket is kiengedték a börtönökből, így az emberek, ha tehetik, sötétedés után a nagyvárosokban mint Damaszkuszban, Aleppóban és Homszban inkább nem mennek utcára. A helyzetet tovább tetőzi, hogy sok helyen közvilágítás sincs az utcákon. Mivel Aszad menekülésekor vitte magával a 200 tonna aranytartalékot, az állami kincstár üres, így nincs nagyon miből fizetni a közalkalmazottakat, ami miatt igen kevesen vállalják, hogy önkéntes alapon védjék az ország lakosságát. Az új kormány 400 százalékos fizetésemelést ígért a közalkalmazottaknak, de sajnos sokan csak februárban kapták meg az első fizetésüket, és az is ugyanannyi volt, mint az előző.

A másik igen nagy feszültségforrás, hogy a tengerparti Lattákiában élő alaviták 80 százaléka az előző rezsim alatt a hadseregben vagy a börtönökben tevékenykedett, így több tízezer emberi áldozat hozzájuk fűződik. Bár a HTS fegyvereseinek parancsba adták, hogy nem bánthatják az itt élőket se, az elmúlt hónapokban több mint 160 alavitát öltek meg ismeretlen fegyveresek. Az itt élők döntő többsége jelenleg munkanélküli vagy mezőgazdaságban dolgozik, de a rossz közbiztonság miatt sokszor nem szívesen mennek ki földjeikre. Az új kormány utasítása szerint az embereknek le kell adniuk fegyvereiket, de az alaviták inkább elássák azokat földjeiken,hátha még szükség lesz rá.

A gazdasági nehézségek

A legnagyobb problémát viszont a gazdaság helyzete jelenti. Mivel a kincstár teljesen üres, az új vezetés nemzetközi segítséget próbál szerezni. A legnagyobb támogató Törökország, amely szívesen adna mentőövet, de sajnos nem nagyon van miből, így elsősorban Katarban bíznak jelenleg. Ugyanakkor nem véletlen, hogy Ahmed Al-Sharaa első külföldi útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol nem nézik jó szemmel Törökország erősödését a térségben. Ennek megakadályozása érdekében és bizonyos garanciákért cserébe viszont Rijád hajlandó lenne kölcsönt adni. A leghatásosabb segítség azonban az lenne, ha az Egyesült Államok feloldaná az Aszad-rezsim alatt kivetett szankciókat. Donald Trump valószínűleg úgy áll a helyzethez, hogy ha Törökországnak valóban fontos Szíria stabilizálása, akkor cserébe tegyen engedményeket az amerikaiak által támogatott kurdok érdekében.

Ami mindenképp pozitív: az Európai Unió Tanácsa 2025. február 24-én úgy határozott, hogy felfüggeszt számos korlátozó intézkedést Szíriával szemben. Lekerült a szankciós listáról többek között a Syrian Arab Airlines és az Industrial Bank is.

És mekkora az esély arra, hogy visszatérnek a rezsim elől elmenekültek? Sayfo Omar szerint nehéz jelenleg megmondani, hogy az Európai Unió területén élő 1.3 millió szír állampolgár (ebből 974 ezren élnek Németországban) közül mennyien döntenek úgy, hogy hazatérnek a szülőföldjükre.  Azt is figyelembe kell venni: rengetegen vannak, akik hiába szeretnének visszatérni, mert egyszerűen nincs hová menniük, vagy megsemmisült a harcok során az otthonuk – vagy már más lakik benne, amit hosszas bírósági tárgyalás útján lehet csak visszaszerezni. Sokan mostanság inkább csak hazamennek megnézni, milyen lehetőségek, kilátások vannak; és utána döntenek, hogy megéri-e ténylegesen hazatérniük. Annyit biztosan ki lehet jelenteni, hogy aki itt Európában letelepedett, munkát vállalt, jelenleg biztosan sokkal jobb helyzetben van, mintha a mostani Szíriában lenne.
 

Fotó: Al-Sharaa, az új országvezető (Aref TAMMAWI / AFP)